2012. november 21., szerda

Megoldó kommunikáció tréning - A játszmákról



A november 4-i tréningre mindenki egy megfigyelt emberi játszmával készült.


Párokba rendeződtünk, és elmeséltük egymásnak a játszmáinkat, egy-egy témát,  amit hoztunk.
Párt cseréltünk, és azt a játszmát, amit az előző párunktól hallottunk, új párunkkal két-két mondattal megjelenítettük a többiek számára.


Megbeszéltük, hogy a Berne-felosztás szerinti "felnőtt én"-jeink nem játszmáznak, akkor alakul ki játszma, ha  valamelyik partner a "szülő" vagy a "gyermek" énjét nyilvánítja meg. Megkerestük, hogy a látott játszmákban melyik szerepben melyik "én" nyilvánult meg. Redfield "megfélemlítő" - "szegény én" és "vallató" - "zárkózott" játszmatípusai szerint is besoroltuk a megelevenített helyzeteket.

Megfigyeltük, hogy az egyes konkrét szerepekben mekkora az önérvényesítési és az együttműködési szint, a konfliktuskezelésnek melyik típusát alkalmazzák. Az adott helyzetben a résztvevők  lelkiállapotát a flow diagram jól leképezi, az önérvényesítéssel arányos "erőfeszítés" és az együttműködéssel arányos "hozzáértés" mértéke szerint.

Minden egyes helyzetben megkerestük, hogyan lehet nevén nevezni a játszmát, milyen sajátos módon lehet kilépni belőle, a résztvevők szükségleteit felismerni, és a nyertes-nyertes megoldást megtalálni a valódi probléma megoldásán keresztül.

2012. október 20., szombat

Az Én-központ háromszöge



Oravecz Andrea az Önmunka blogon Scott Kiloby Living Realization (Élő Felismerés/Megvalósulás/Valóság) könyvének Unfindable Inquiry - Megtalálhatatlan Önvizsgálat módszerét mutatja be. A módszer gyakorlatban ad segítséget megtalálni, hogy "Ki vagyok én a történeteim nélkül?". Az Én-központ, amit elkülönült énként érzékelünk, több, mint egy gondolat. Ez egy időbeli és térbeli gondolati és fizikai komplexum, ami fenntartja a Történetet, ami olyan, mint egy film, és fenntartja azt a meggyőződésünket, hogy létezik egy lény, aki időben és térben el van különülve másoktól és az élet többi részétől.
Az Én-központ háromszöge a Múlt és Jövő gondolatkötegét, valamint a Jelennek való ellenállás gondolatkötegét tartalmazza.
A Múltad csupán gondolat. Ne a "múltbéli fogalmakban keresd azt, hogy ki és mi vagy Te a Jelenben. Ehelyett állj meg egy pillanatra most rögtön, és pihenj meg a tudati térként, ami ezeket a gondolatokat látja jönni-menni."
A Jövőd csupán gondolat. "Megpróbálunk egy olyan jövőt teremteni, amelyben az én-központ rendben lesz, teljes kényelemben a megfelelő feltételek között. De minden feltétel átmeneti és nem tudják megadni azt a stabil megelégedettséget, amire igazán vágyunk. Annak felismerése során, hogy mik vagyunk igazából - tudati tér -, a keresés leáll. Teljes vigaszra lelünk e felismerés melegségében. Látjuk, hogy a jövő valójában semmi más, mint a jelenben felmerülő gondolatok, amik jönnek-mennek a feltétel nélküli tudatban. Nincs hatalmuk ahhoz, hogy lerombolják ezt a megingathatatlan stabilitást. Felfedezzük, hogy örökké rendben vagyunk a jelen tapasztalás megszakítatlan áramlásában."
A Jelennek való ellenállás. "Ez a  gondolatköteg  tartalmazza a jelen pillanat bármilyen értelmezését, különösen azokat, amelyek ellenállnak a jelen tapasztalásnak, beleértve a hibáztatást, panaszkodást, ítélkezést és összehasonlítást. Az ellenállás minden olyan gondolatot felölel, ami úgy tünteti fel, hogy nem kellene annak történnie, ami történik. Csak vedd észre, hogy mi történik a jelen tapasztalásodban." A Valóságpróbával  a gyakorlatban is észrevehetjük, hogy sosem azzal van a baj, ami éppen történik. A baj abból fakad, ha értelmezzük a helyzetet, és azt képzeljük, hogy valaminek másképp kéne lennie. Ha megfigyeljük, ami van, utat nyitunk a kreativitásunknak, és észrevesszük, mennyivel több a választási lehetőségünk.

2012. szeptember 23., vasárnap

Konfliktuskezelés és Flow

Katona Erzsébet önismereti tréner írja a Babafalva portálon:

Az, hogy hogyan kezeljük konfliktusainkat nagyon nagy részben a szülői mintán alapul. Sokan bármilyen eszközt felhasználnak, hogy a konfliktusnak vége legyen, annyira szeretnének megszabadulni a helyzetből.

Önismeret szükséges ahhoz, hogy stressz helyzetben ne a korábban beidegzett sémák alapján cselekedjünk.

A jó és rossz konfliktusok között szerinte az a különbség, hogy a jó konfliktusokban változás jön létre a családban, a rossz konfliktusok pedig a közösség széteséséhez vezetnek.

Véleményem szerint a konfliktus olyan, mint a test számára a fájdalom, vagyis jelzés, hogy valami nem működik jól minden résztvevő számára. Minden konfliktus jóvá válhat, három lépésben:
  • kiderítjük, hogy pontosan mi az, ami nem működik, 
  • kinek mire van szüksége az adott helyzetben - és mi a valódi (mögöttes) szükséglete, 
  • megkeressük a mindenki számára megoldást, a valódi szükségleteik kielégítésének módját.

Érdekes táblázatban foglalja össze Thomas Killmann öt konfliktuskezelési módszerét, melyről eszembe jutott Csíkszentmihályi Mihály előadása a TED-en, és a Flow ábrája.




Ha így tekintünk konfliktushelyzeteinkre, mint amelyek akár a Flow élmények forrásává is válhatnak, könnyebben vállaljuk az erőfeszítést a konfliktus mögötti probléma felderítéséért és megoldásáért.



2012. június 17., vasárnap

The Work - A Munka - Önmunka

"A szenvedésnek egyetlen módja van: Amikor elhiszünk egy gondolatot, ami szembeszáll avval, ami van."
Byron Katie a The Work megalkotója. A Munka, (az Önmunka) valójában egyszerű lépésből áll.
Első lépésben megvizsgáljuk, hogy igaz-e az ítélkezésünk. (igen-nem)
Másodszor megvizsgáljuk, hogy TELJESEN biztosak lehetünk-e benne, hogy igaz a véleményünk.
Harmadszor megvizsgáljuk, hogy hogyan reagálunk, ha elhisszük ezt a gondolatot.
Negyedszer megvizsgáljuk, kik lennénk enélkül a gondolat nélkül, és milyen lenne így az életünk.
A négy lépés után megfordítjuk az eredeti gondolatot négyféleképpen:
(ő nem..., én vele és másokkal..., én magammal..., én nem...), és példákat találunk mindre.

Byron Katie Munka közben:



Oravecz Andrea - Önmunka Kincs ami van

2012. május 6., vasárnap

Miért folyik a játszma?

James Redfield:  Mennyei prófécia (újabb kiadásban Mennyei Látomás) c. könyvében  a kalandos utazás végére kilenc felismerés birtokába kerül a főhős.
A harmadik felismerés szól arról, hogy az emberek közötti versengés és küzdelem valójában az Energiáért folyik. A negyedik felismerés leírja a küzdelem módját, az emberi játszmákban egy Megfélemlítő áll szemben egy Szegény-énnel, vagy egy Vallató egy Zárkózottal. A játszmában mind a két fél energiát nyer a maga módján. A játszmát befejezni a játszma megnevezésével lehet. Ha tudatosítjuk magunkban, hogy akkor kerülünk energiahiányos állapotba, ha elveszítjük a kapcsolatot a Forrással, képesek leszünk a kapcsolatot újrateremteni, és az energiát önállóan megszerezni. Ennek módja, az ötödik felismerés szerint, hogy a Természetben keresünk valami olyat, aminek szépségében gyönyörködhetünk. Figyelmünket ráirányítva megváltozik tudatállapotunk, és energiatartalékaink feltöltődnek. Így képesek leszünk egymással játszmamentesen kommunikálni.

Mennyei Prófécia  - magyar oldal * levelezőlista * FelismerésekA tizenkettedik felismerés - blog

2012. április 15., vasárnap

Emberi játszmák

Eric Berne könyve minden idők legsikeresebb pszichológiai tárgyú munkája. A játszmák elemzésének alapvetése, hogy mindenkiben lakozik
  •  egy "szülői én"
  •  egy "felnőtt én"
  •  egy "gyermeki én"
Ezek az én-állapotok normális fiziológiai jelenségek.

A játszmák akkor alakulnak ki, ha nem a két felnőtt vesz részt a kommunikációban, hanem úgynevezett keresztezett tranzakciók alakulnak ki. A felnőtt én közlésére gyermeki vagy szülői én válaszol.
Bonyolítja a helyzetet, ha a kommunikáció más szinten folyik, mint a  résztvevők mögöttes szándékai, gondolatai, vagyis a játszmák "társadalmi" és "pszichológiai" szintje különbözik.
A játszmák lényege a nyereség. A nyereség lehet intimitás, vagy intimitás pótlék, én-megerősítés, biztonságérzet-megerősítés.
"Szerencsére a játszmamentes intimitás, amely az emberi életvezetés legtökéletesebb formája (vagy legalábbis kellene hogy legyen), olyan nagyszerű ellenszolgáltatásokat nyújt, hogy kiegyensúlyozatlan személyiségek is biztonsággal és jókedvűen válhatnak meg játszmáiktól."
Képzés:
Integratív Pszichoterápiás Egyesület Integratív Tranzakcióanalízis

2012. március 3., szombat

A Gordon módszer

Thomas Gordon A szülői eredményesség  tanulása c. könyve a konfliktushelyzetben nyertes-nyertes megoldásokhoz vezető utat tanítja a szülőknek.
Megtanít az én-közlésekre, a közléssorompók (1. utasítás, parancsolás, irányítás 2. figyelmeztetés, fenyegetés3. prédikálás, moralizálás 4. tanács, megoldási javaslatok 5. kioktatás, logikai érvelés 6. ítélkezés, kritizálás, hibáztatás 7. dicséret, egyetértés 8. kifigurázás, csúfolás, megszégyenítés, nevetségessé tétel
9. értelmezés, elemzés, diagnosztizálás 10. megnyugtatás, együttérzés, vigasztalás 11. vizsgálódás, kérdezõsködés, faggatózás 12. elterelés) elkerülésére. Az értő figyelem kifejezésére, helyes alkalmazására, és a konfliktusok megoldására ad használható tanácsokat. Minden fél számára a világos a megoldás szándéka, a résztvevők együttesen alakítják ki a megoldást, megállapodnak a lebonyolítás menetében, és később kiértékelik az új helyzetet.


A könyv előszavából:
A mai szülőknek az a legnagyobb gondja, hogy csak kétféle módot ismernek a családi konfliktusok kezelésére: holott konfliktus óhatatlanul felmerül minden szülő-gyerek kapcsolatban. Van, aki az „én nyerek - te veszítesz" módszert választja, van, aki a „te nyersz - én veszítek" változatot, mások pedig nem tudnak véglegesen dönteni a kettő között.
A P.E.T.-szülők meglepve hallják, hogy létezik más módszer is, mint a két „nyertes-vesztes" eljárás. A konfliktusmegoldás „vesztes nélküli" módszerének hívjuk ezt, és segítünk a szülőknek megtanulni, hogyan alkalmazhatják sikerrel; ez a P.E.T.-tanfolyamok egyik alapvető célja. És bár ezt a módszert már régóta használják különféle emberi kapcsolatok konfliktusainak megoldására, kevés szülőnek jutott régebben eszébe, hogy a gyerekeinél is alkalmazhatja ugyanezt.
Tanfolyamok:
Gordon &TA Gordon tréningek
László Erika: Tudatos Kommunikáció
Szendrei Edit: Szülői Eredményességi Tréning


2012. február 4., szombat

Az EMK-ról

ErőszakMentes, vagy EgyüttMűködő Kommunikáció


Dr. Marshall B. Rosenberg A szavak ablakok vagy falak méltán népszerű könyve olyan közlésmódokra tanít, amelyekkel eredményesen képviselhetjük magunkat úgy, hogy figyelemmel vagyunk magunk és mások szükségleteire és érzéseire.





A kommunikáció öt szintjét fogalmazza meg:
  1.  - a páncél
  2.  - a jelmez
  3.  - az álarc
  4.  - a bőr
  5.  - és a szív szintjét.
A cél a szív szintjére jutni minden kapcsolatunkban.

Mások dühére általában négyféle módon reagálhatunk:
  1.  - támadóan
  2.  - bűntudattal
  3.  - ledermedve
  4.  - elfojtva reakciónkat
Ezek helyett megoldásul azt kínálja, hogy forduljunk befelé, adjunk együttérzést magunknak, fedezzük fel  és fejezzük ki érzéseinket. Keressük meg valódi szükségleteinket, és kreatív módon találjuk meg azok kielégítésének lehetséges módját. Ehhez alapvetésként kell elfogadnunk, hogy minden "helytelen" kommunikáció rosszul kifejezett kérés, aki ezt teszi, annak valamilyen kielégítetlen szükséglete van. Ahhoz, hogy megfelelően tudjunk reagálni, meg kell tudnunk hallani a kérést a düh  hátterében.

A SEAL Hungary Alapítvány (Jónai Éva Hava) képzései: Együttműködő Kommunikáció
Rambala Éva képzései: Erőszakmentes kommunikáció

2012. január 8., vasárnap

Mi a kommunikáció értelme?

A kommunikáció céljával általában tisztában vagyunk: 
szeretnénk mások cselekvését, gondolatait, vagy érzelmeit befolyásolni.

Mikor éri el a célját a kommunikációnk?
Ha a szándékaink szerinti hatást tudjuk kiváltani.

Mi a kommunikációnk értelme?

- nem az, amit gondolunk
- nem az, amit szándékunkban állt kifejezni
- nem az, amit általában a szavaink jelentenek

hanem csakis az, amit a másik fél a kommunikációnkból ÉRT, ahogyan üzenetünket a saját nyelvére lefordította.
Az üzenetünk értelmezése, dekódolása attól függ, hogyan zajlik a kommunikáció első szakasza, amit az ábrán a felső nyíl  jelez. 
  1. Mennyire pontosan kódoltunk, vagyis mennyire felel meg a gondolatainknak az üzenet? 
  2. Milyen pontosan, mennyire teljesen  jut el az üzenet a befogadóhoz? 
  3. Milyen rendszert használ a dekódoláshoz, vagyis milyen gondolatrendszerből indul ki a befogadó? 

Az első kettőre van hatásunk. A harmadikra nincs!

Ezért, ha nem érjük el a kívánt hatást, bizonyosodjunk meg róla, hogy a másik fél hogyan értelmezte, amit közöltünk. Keressük meg a közös pontokat, és tisztázzuk a szavak és gesztusok jelentését - hangoljuk össze gondolatrendszereinket! Ha elkerüljük a félreértéseket, megleljük a megoldást.