2015. október 29., csütörtök

Belső időmérők

A humoristák mesterei pontosan tudják, hogyan kell előkészíteni és mikor kell elhelyezni a poénokat. Kifinomult a belső időmérőjük.

Az együtt rezdülő agyhullámok ugyanúgy, mint a fizikából ismert hullámok, felerősítik, ellentétes ütemben pedig kioltják egymást.
kép forrása freeimages.com

Amikor két zenész összhangban játszik, a jobb agyféltekéjükben a neuronok kisülésének ritmusa különlegesen nagy egyezést mutat, sokkal nagyobbat, mint a saját két agyféltekéjük közötti szinkron.

Az idegtudományok kutatói oszcillátoroknak nevezik azokat az idegrendszeri tényezőket, amelyek kisüléseik gyakoriságát hozzáigazítják a beérkező jelzésekhez.

Még a perifériális látás apró képtöredéke is elegendő jelzés, hogy kialakuljon az összhang. Ez az ezredmásodperc tört része alatt történik meg, anélkül, hogy gondolnánk rá, anélkül, hogy akarattal tennénk érte. A szerelmesek egyszerre fogják meg egymás kezét, egyszerre mondják ugyanazt,  egyszerre ölelik meg egymást. Amikor együtt sétálunk valakivel, önkéntelenül mozog vele egyszerre kezünk-lábunk.

Ez a folyamat nem csak a többi emberrel való kapcsolatunkban működik, hanem akkor is, amikor egy labdát kapunk el, vagy vezetünk.

Ezt az igazodást születésünktől fogva gyakoroljuk, ezért tűnik ennyire természetesnek, és ezért tudjuk ennyire könnyedén használni ezt a fajta agytól-agyig kapcsolatot.

A Megoldó Kommunikáció 4x4 kurzuson sajátélményen keresztül figyelheted meg saját belső időmérőd működését és a kiscsoport együtt-rezdülésének erejét.


Forrás: Daniel Goleman Társas intelligencia Nyitott Könyvműhely, Budapest (2007),


2015. szeptember 25., péntek

Hogyan kerülünk összhangba - a szinkron tudományos vizsgálata

Önkéntelen szinkron

A kísérletben arcképeket nézegettek önkéntesek. A beavatott partnert arra utasították, hogy

  • mosolyogjon
  • ne mosolyogjon
  • rázogassa a lábát
  • dörzsölgesse az arcát

A vizsgálatban a vizsgálati alanyok utánozni kezdték a beavatott kísérleti résztvevőket.
A vizsgálatokat követő részletes kikérdezésben kiderült, hogy a résztvevők ennek az önkéntelen utánzásnak nem voltak tudatában, és azt sem vették észre, hogy ezeket a testbeszéd elemeket előre megtervezték.

Szándékos utánzás

Ugyanennek a kísérletnek egy következő szakaszában a beavatott partner azt az utasítást kapta, hogy utánozza a vizsgálati alanyt. Azt fedezték fel, hogy ez a szándékos utánzás visszatetszést keltett. Sok könyvvel ellentétben a gesztusok mechanikus utánzása nem segíti megteremteni a szinkront. Evvel ellentétben, az arckifejezés, kézmozdulat, testtartás, tekintet spontán követése megteremti és fenntartja az összhangot.

Együtt - lélegzés

Ha két összehangolódott ember beszélget, látszik rajtuk a köztük zajló érzelmi hullámzás. A mozgásuk, a szó átvétele, a pillantásaik is összehangolódnak. Légzésvizsgáló érzékelőkkel még azt is kimutatták, hogy a hallgató légzése nagyjából visszatükrözte a beszélőét, miközben egyikük kilélegzett, a másik be, vagy éppen azonos fázisba kerültek. Nevetés közben a légvétel ritmusa különösen feltűnő egyezést mutatott. Az ilyen harmóniában a beszélgetők között a hosszúnak tűnő csend sem okoz feszültséget.

A szinkronba kerülés zsigeri örömöt vált ki, és úgy tűnik, hogy ez "be van építve" az idegrendszerünkbe. Ez a szinkron a "veled vagyok" és a "folytasd, kérlek" üzenetét hordozza.
A kapcsolódás érzése nem annyira a kimondott szavakon, inkább a ki nem mondott érzelmi köteléken alapul.

kép forrása: freeimages.com
Forrás: Daniel Goleman Társas intelligencia Nyitott Könyvműhely, Budapest (2007), benne: Illeszkedésről és összhangról Tanya Chartrand és John Bargh, The Cameleon Effect: The perception-Behavior Link in Social Behavior, Journal of Personality and Social Psychology 76 (1999), pp 893-910.

2015. szeptember 5., szombat

Mivel látjuk az érzéseket?

A Megoldó Kommunikáció Műhelyfoglalkozáson mindig előkerül az a tény, hogy az információnak csak mintegy 8% - át tudjuk a szavainkkal közölni. A legnagyobb információátvitelt a nonverbális kommunikáció teszi ki.
A legfrissebb kutatások alapján most már azt is tudjuk, hogyan lehetséges ez.

A szem és az idegrendszer látóközpontja közötti kapcsolat megszakadása esetén a beteg nem ismeri fel a formákat - négyzetet, kört, arcokat.
Ha azonban vidám vagy dühös arcokat ábrázoló képeket lát, hirtelen képessé válik az érzelmek azonosítására.

Ezen a véletlen módon ismerték meg az idegrendszer kutatói, hogy létezik egy mellékútvonal a szemek és a látóközpont között.

Ez a képet a látódombról (thalamus) az amygdala (kettő van belőlük, jobb és baloldali) területére vezeti, ami a nem verbális tartalmat megszűri, és beazonosítja, hogy az érzelmi tartalom mennyire fenyegető.
By Images are generated by Life Science Databases(LSDB). [CC BY-SA 2.1 jp (http://creativecommons.org/licenses/by-sa/2.1/jp/deed.en)], via Wikimedia Commons


Mivel az amygdala nem kapcsolódik össze közvetlenül a beszédközponttal,  - így az érzéseinket nem tudjuk szavakba önteni. Ami történik - az a másolás!
Lemásoljukaz illető érzést a testünkbe.

Így dolgozzuk fel tudat alatt az információt - a fő útvonalhoz képest ezerszer gyorsabban.

Ez a kulcsmechanizmusa annak, hogyan ragadhatnak ránk mások érzései - és miért vesszük észre, hogy mit is gondol és érez valaki - a szavak mögött.

(Forrás: Daniel Goleman: Társas intelligencia - Mellékút)


2015. augusztus 12., szerda

A kapcsolataink hatnak az immunrendszerünkre?

Daniel Goleman 2006-ban megjelent, 2007-ben Budapesten a Nyitott Könyvműhelyben kiadott könyvét olvasom.

A társas intelligencia az emberi kapcsolatok tudományos kutatásának eredményein alapuló új fogalom.

Az idegrendszert tanulmányozó modern eszközökkel választ kapunk arra,

  • hogyan hozunk döntéseket, 
  • hogyan vonódunk be egy kapcsolatba, vagy 
  • mitől vannak olyan hirtelen reakcióink, amelyeket hideg fejjel átgondolva megbánunk.


Minden találkozás érzéseket ébreszt bennünk, minél fontosabb számunkra a másik, annál intenzívebbeket. Mi is érzéseket ébresztünk  másokban. Együttlétünk alatt folyamatosan hatással vagyunk egymásra, érzéseink ennek nyomán változnak - mintha táncot járna a két agy egymással.

  • Az érzelmek agyi funkciókat befolyásolnak,
  • azok a hormonrendszert vezérlik, és ezáltal 
  • minden sejtünk működését szabályozzák.


A legfontosabb emberi kapcsolataink így nem csak az élményeinket határozzák meg,
hanem - tudományos kísérletekkel bizonyíthatóan - immunrendszerünk működését is.

Bebizonyosodott, hogy az építő emberi kapcsolataink jótékonyan hatnak egészségi állapotunkra, a mérgező viszonyok károsnak mutatkoznak testünk működésére is.